...s a lány így szólt: ” Örökké! ” Azután csak nézték egymást, és nem gondoltak arra, hogy ezt a szót milliárd ember mondta ki előttük hittel és hazudva, imádva és bemocskolva - és ennek a szónak mégsem ártott semmi, mert mindig újraszületik....
2012. március 12., hétfő
2012. február 2., csütörtök
2012. január 31., kedd
2012. január 29., vasárnap
Néha rádöbbenek, hogy bármikor elveszthetlek,
S arra, hogy nem elég, ha csak egyszer mondom, hogy szeretlek.
Hogy bármikor történhet veled, vagy velem valami,
Hogy milyen jó hangodat hallani.
Arra, hogy milyen nehéz néha őszintének lenni,
És milyen könnyű egy szóval megbántottá tenni.
Hogy meg kell mondani, ha valami fáj,
Arra, hogy mindent tönkretehet egy összeszorított száj.
Hogy túl rövid az élet arra, hogy veszekedjünk,
S, hogy mindig csak jobb sorsot reméljünk.
Arra, hogy mindig kell, hogy legyen erőnk arra, hogy nevessünk,
És mindig kell idő arra, hogy szeressünk...
2012. január 27., péntek
A természet számomra arról a harmóniáról beszél, amire tulajdonképpen minden ember vágyik. A természet rendje jelenti azt a romlatlan világot, amelybe minden ember szeretne visszakerülni. (...) A természetben mindennek megvan a maga helye, csodálatos egyensúly ez, amit az ember csak felborítani képes.
2012. január 26., csütörtök
Rájöttem, hogy szeretlek! Eddig csak annyit tudtam, hogy nehezen telik egy nap, amikor nem beszélünk, amikor nem mosolyogsz rám… Amikor nem tudom mi van veled. Mára rájöttem, hogy lehetetlent kérek magamtól. Nem tudok így elviselni egy napot sem. A szívem elkezd verni, mint bolond óra amikor írsz nekem. Akármit írsz boldogan mosolygok. Ha valami bánt téged, nekem is ugyanúgy fáj - talán még jobban. Állandóan melegség van a szívemben, és 5 percnél tovább nem tudok nem rád gondolni. Azt hiszem csillapíthatatlanul beléd szerettem!
2012. január 25., szerda
2012. január 24., kedd
Mert ha vidám vagy, meg akarom kétszerezni vidámságodat; ha bús vagy, akkor meg akarom felezni veled a bánatot és így öröm lesz az néked, mélyebb az örömnél. És ha jól érzed magad, mulatsággal és változatossággal fogom üdíteni lelkedet; ha pedig beteg vagy, ápolni foglak; és ha fáradt vagy, a keblem lesz majd alvópárnád, hol nyughatol - s éjjel és nappal a lelkem a lelkeddel lesz és karom ölelni fog. És ha nem kívánsz, távol leszek; és ha ismét akarsz, ott leszek nálad. És ha előtted halok meg, úgy rendjén van és le kell mondanod rólam - ám ha te hagysz engem itt hátra, akkor követni foglak a máglya tüzén keresztül, mert nem akarok nélküled élni egyetlen napot sem.
Nagyobbat nem is tévedhettem volna. Azt hittem, elég lesz mosolyognom meg bólogatnom, úgy csinálnom, mintha minden rendben lenne. Volt egy tervem. Meg akartam változni, új életet kezdeni, a múlt nélkül, a fájdalom nélkül, valaki igazival. De ez nem olyan könnyű. A rossz dolgok veled maradnak. Követnek. Nem tudsz megszökni előlük, bármennyire is szeretnél. Csak azt teheted, hogy felkészülsz a jóra, hogy amikor az megtalál, megragadod, mert szükséged van rá. Szükségem van rá.
2012. január 22., vasárnap
- Neked csak az számít, hogy Én. Én. Én. Tudod mit? Most én jövök. Úgyhogy fogd be, és figyelj rám! Undok vagy velem, sértegetsz, és lefitymálod, bármit is teszek, és mindig leszúrsz engem, vagy kiszúrsz velem.
- Tényleg? Hogyha ilyen rossz vagyok hozzád, akkor miért jössz mindig vissza?
- Mert ilyen egy barát, hogy mindig mindent megbocsát.
Én olyan jelentéktelen vagyok! És jelentéktelen az egész életem. Azért is szeretek olvasni, mert akkor bárminek elképzelhetem magam. Persze nem királykisasszony vagy ilyesmi szeretnék lenni, habár gyermekkoromban biztos az is akartam. Inkább arra vágyom, hogy valahol máshol legyek, valaki más legyek.
2012. január 21., szombat
2012. január 20., péntek
A tévedés is fontos. A csalódás is fontos. A kiábrándulás is. A találkozás is fontos, de az elválás is. Fontos a boldogság és a boldogtalanság. A közöny és a szenvedély is fontos. Az árulás is és a bűnbánat is. Fontos az egyedüllét gyötrelme és a kapcsolatok elviselhetetlensége. Az elhagyás és a visszatérés. Fontos a hűség és, sajnos, a hűtlenség is kihagyhatatlanul fontos. Mindent meg kell tapasztalnunk, rosszat és jót. Mindent át kell élnünk. Csak akkor lehetünk valóban egymáséi, ha már minden álruhát, gátlást, önzést, félelmet, csalódást, szenvedélyt, hazugságot levetettünk magunkról.
Olykor csak a Kedves hangja a fontos. Csak meséljen, meséljen, meséljen, csak hallhasd a hangját. Mert számodra az ő hangja a legcsodálatosabb hangszer, és ha beszél, az minden dallam közül a legszebb. Mert megnyugtat. Hallgatod, hallgatod, és teljesen elvarázsol. És ezt a hangot nem csak a füleddel hallod, hanem a lelkeddel is.
Egy ölelés (...) sokkal többet jelent két test érintkezésénél. Egy ölelés azt jelenti: nem vagy fenyegető, nem félek ennyire közel kerülni hozzád, el tudok lazulni, otthon érzem magam, védett helyen, ahol megértenek. A hagyomány szerint valahányszor szívből átölelünk valakit, egy nappal meghosszabbodik az életünk.
2012. január 19., csütörtök
Biztos ismerik azt az érzést, mikor meglátnak egy helyes pasit. Az illető megereszt egy mosolyt és a szívük elolvad, mint vaj a forró pirítóson. Én is így vagyok ezzel, mikor meglátok egy üzletet. Csak az még sokkal jobb. Egy férfi ugyanis sose szereti úgy az ember lányát, vagy bánik úgy vele, mint egy üzlet. Ha a pasi nem áll jól, nem cserélhetjük be hét napon belül egy isteni kasmír pulcsira.
Nőként egy kapu előtt állsz. Ez a lehetőség kapuja, ahol adva van az arcod, az alakod és a beszéded, hogy magadhoz vonzz egy férfit. Ergo, addig kell megragadnod a fickót, amíg a kapu nyitva áll, mert ha egyszer bezárul, bumm, elúszik az esélyed, és fullasztó helyzetbe kerülsz. Egyedül. Érted? Oxigén nélkül. Senki sem élheti túl. (...) Egy férfi mindig találhat magának nőt, de fordítva ez már nem igaz.
Néha nyitva kell hagynunk az ajtót, engedni, hogy besétáljon rajta a legnagyobb álmunk. Talán egy férfi, vele együtt a szerelem, a boldogság, talán egy jó hír, amitől napjaink máshogyan telnek, talán egy barát, aki visszaadja mindazt, amit eddig az évek eloroztak. Talán besétál az egészség, fölszabadítva testünket a folytonos kíntól. Csak ne felejtsük el nyitva hagyni az ajtót, hisz mind várunk valamire! Mindannyian álmodunk.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)














































